Tömegközlekedési eszköz mosóvizének tisztítása
A tömegközlekedést üzemeltető vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gépjárművek tisztítására. A mosásból származó vizeket meg kell tisztítani a közcsatornába bocsátás előtt. Cégünk olyan eljárást telepített, amelyben a mosóvizek visszaforgatása, ismételt felhasználása is megvalósul: kibocsátásra csak tisztított, az előírásoknak megfelelő minőségű víz kerül.
A mosási folyamat
Az autóbuszok mosása gépi úton történik. A jól ismert autómosókhoz hasonlóan itt is különféle programok követik egymást:
- előmosás, áztatás
- öblítés
- vegyszeres mosás
- öblítés
- szárítás
Ezzel párhuzamosan történhet az alvázmosás, amely opcionálisan szerepelhet a mosási programban. A mosásból elfolyó víz – különösen ha alvázmosás is van – olajat, olajos emulziót, mosószeres vizet és lebegőanyagot (homok, sár) tartalmazhat, amelyeket a közcsatornába vezetés előtt el kell távolítani.
A cégünk által megvalósított megoldás víztakarékos, mert a tisztított víz egy részét a mosáshoz ismételten fel lehet használni. Ilyenkor az utolsó öblítés mindig hálózati vízzel történik, a csatorna kifolyási pontjára pedig csak a fel nem használt tisztított víz kerül.
Képek a megvalósításról
A járművek mosása úgynevezett mosófolyosóban történik, ahol a járművek lassan áthaladnak. A programnak megfelelően megtörténik a kocsiszekrény és az alváz mosása. Ehhez kb. 200–400 l/jármű vizet használnak fel, amelynek 80–85%-a visszaforgatott víz. A mosóvíz egy részét kihordja a kocsiszekrény, egy része elpárolog; a pótlás hálózati vízzel történik. Egy jármű mosási ideje kb. 2–3 perc, tehát óránként akár 20 jármű is lemosható, programtól függően.
Tervezés során figyelembe vett szennyezőanyag-terhelés
| Megnevezés | Érték |
| pH | 6–8 |
| KOI (kémiai oxigénigény) | 1000–2000 mg/dm³ |
| SZOE (szerves oldószer extrakt) | 100–200 mg/dm³ |
| Lebegőanyag | 200–500 mg/dm³ |
1. táblázat: A kezelésre kerülő szennyvíz várható minősége
A tisztított szennyvíz előírt vízminősége
A szennyvíztisztítási technológiát elhagyó tisztított vizek a csapadékvízzel keverve az udvartéren kialakított átemelő medencébe, majd a záportározóba, onnan pedig egy ellenőrzési ponton keresztül folynak a közcsatornába. A tisztított szennyvíz visszaforgatásra kerül: csak a feleslegben megjelenő tisztított víz kerül elvezetésre, aminek minősége kielégíti a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt, közcsatornába bocsátható szennyvízre vonatkozó határértékeket.
| Megnevezés | Határérték |
| pH | 6,5–10 |
| KOI | 1000 mg/dm³ |
| BOI₅ | 500 mg/dm³ |
| SZOE | 50 mg/dm³ |
| összes nitrogén | 150 mg/dm³ |
| ásványi olajok | 10 mg/dm³ |
| 10 perces ülepedő anyag | 150 mg/dm³ |
2. táblázat: A releváns szennyezők határértékei
A szennyvíztisztítási technológia ismertetése
A gépjárművek mosása általában az esti és éjszakai műszakban történik, a mosási műveletek maximum 8 óra munkaidőt vesznek igénybe. A vízkezelő rendszer hidraulikai kapacitását ezekhez az igényekhez illesztve határoztuk meg.
| Megnevezés | Érték |
| Óránkénti szennyvízképződés | 12 m³/h |
| Napi szennyvízmennyiség (300 l/jármű és 200 jármű/nap mellett) | 60 m³/nap |
| Napi hálózati vízfelhasználás | 9 m³/nap |
| Napi vízvisszaforgatás | 51 m³/nap |
| Kalkulált vízveszteség | 15% |
3. táblázat: A járművek külső mosásából származó szennyvízterhelés
Egyéb forrásokból származó szennyvízterhelés: a belső mosás 0,5–0,8 m³/nap, a szerelőcsarnok gyűjtőzsompja negyedéves gyakorisággal 2–3 m³/leürítés mennyiséget jelent.
A folyamatos és biztonságos üzem fenntartása érdekében Q = 12 m³/óra kapacitású, folyamatos üzemű, automatikus működésű szennyvízkezelő berendezést alakítottunk ki.
A tervezett megoldás folyamatábrája
A berendezés működése
A mosóvizeket egy felszín alatti, V = 25 m³-es tartályban gyűjtjük. Ennek kialakítása biztosítja az üledék és az uszadék visszatartását – ezeket időnként ki kell szippantatni. A vízben lévő szennyezőanyagok eltávolítása vegyszeradagolással történik: a polialumínium-klorid típusú szervetlen koaguláló vegyszer semlegesíti az olaj-víz kolloid határfelületén kialakuló negatív töltést (zéta-potenciál), és a keletkező, nagy fajlagos felületű pelyhek felületén adszorbeálódnak a szennyezőanyagok.
Az iszapszemcsék méretének növelésére flokkulálószert adagolunk, amelynek hatására nagyobb flokkulátumok keletkeznek. Amennyiben szükséges, a második reaktorszakaszban nátrium-hidroxidot adagolunk pH-vezérlés mellett, hogy a szennyvíz esetleges elsavanyodása esetén a pH-érték a 6,5–9 közötti határértéknek megfeleljen.
A kémiai kezelés során kialakuló flokkulátumok leválasztására multimédia töltettel ellátott szűrőegységek szolgálnak. A kezelt víz a flokkulátor tartályból közvetlenül a homokszűrőre kerül, ahonnan a tisztított víz a gyűjtő-tároló tartályba jut. Ebből dolgozik a gépi mosót kiszolgáló nagynyomású szivattyú – így valósul meg a víz újrafelhasználása.
Ha a tisztított víz tartályban a vízszint eléri a túlfolyót, a tisztított víz átkormányzásra kerül az udvartéren kialakított medencéhez kapcsolódó elvezető tölcsérbe; a vízkezelő rendszer időnkénti teljes vízcseréje is ezen az útvonalon jut a közcsatornába. Ha a tároló tartályban kevés tisztított víz áll rendelkezésre a mosáshoz, az üzemi vízhálózatról szintkapcsoló vezérléssel biztosítunk vízpótlást.
A homokszűrők visszamosató vizét iszapsűrítő tartályba vezetjük, ahonnan automata dekantálással történik a vízfázis eltávolítása; az iszapot műanyagkamrás szűrőprésen víztelenítjük.