Kétfokozatú szennyvíztisztítói technológia
Magas sótartalmú, olajos-emulziós vizek kezelésére
A gépjárműmosásból származó szennyvizek jellemzően olaj- és olajemulzió-szennyeződéseket, valamint lebegőanyagot (homok, sár) tartalmaznak, amelyek oldott sóként is megjelennek a szennyvízben. Az olajos-emulziós szennyezés kezelésére a hagyományos koagulációs-flokkulációs módszert alkalmaztuk, az oldott sókat pedig membránszűréssel távolítottuk el egy második tisztítási lépésben.
A szennyvíz keletkezése és jellemzői
A telephelyen vasúti kocsik külső-belső tisztítása történik. A belső takarítás gyakorlatilag a szemét összegyűjtését jelenti, nem jár szennyvízkeletkezéssel. A külső mosás alapvetően vegyszer nélkül történik, mosószereket csak rendkívüli esetekben használnak. A nagynyomású mosó kb. 400–800 liter vizet használ fel egy vagon mosására. A mosóvágányok környéke burkolt felületű, a mosóvíz zárt folyókában kerül elvezetésre, miközben a darabos szennyeződéseket 1,5 mm-es résméretű szűrőn eltávolítják. Ugyanezen a rendszeren keresztül folyik el a csapadékvíz is.
| Megnevezés | Érték |
| pH | 5,5–8 |
| KOI | 500–5000 mg/dm³ |
| SZOE (olajok, zsírok) | 20–50 mg/dm³ |
| Lebegőanyag | 300–1000 mg/dm³ |
| Összes nitrogén | 150–200 mg/dm³ |
1. táblázat: A fő szennyezőanyagok és jellemző értékeik
A tisztított szennyvíz a közcsatornába jut, minőségének ki kellett elégítenie a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt, közcsatornába bocsátható szennyvízre vonatkozó határértékeket, valamint a befogadói nyilatkozatban meghatározott előírásokat.
| Megnevezés | Határérték |
| pH | 6,5–10 |
| KOI | 1000 mg/dm³ |
| BOI₅ | 500 mg/dm³ |
| SZOE | 50 mg/dm³ |
| összes nitrogén | 150 mg/dm³ |
| ásványi olajok | 10 mg/dm³ |
| 10 perces ülepedő anyag | 150 mg/dm³ |
| összes oldott anyag | 2500 mg/dm³ |
2. táblázat: A releváns szennyezők határértékei
A szennyvízkezelési technológia
A laboratóriumi ellenőrzések és a tisztítási kísérletek azt mutatták, hogy az olajos szennyeződések eltávolítására szolgáló vegyszeres kezelés önmagában nem biztosítja az összes nitrogén – és értelemszerűen a sótartalom – határértéken tartását. Ezért a következő kétlépcsős kezelést terveztük:
- I. fokozat: a lebegőanyag és az olajos szennyeződések eltávolítása vegyszeres kezeléssel;
- II. fokozat: az oldott sók eltávolítása membránszűréssel.
A folyamatos és biztonságos üzem fenntartása érdekében Q = 2 m³/óra kapacitású, folyamatos üzemű, automatikus működésű szennyvízkezelő berendezés került kialakításra. A tisztítandó szennyvíz – a mosóvizek és a csapadékvíz – egy felszín alatti gyűjtőbe folyik. Az ide telepített feladószivattyú nyomóágába vezetőképesség- és zavarosságmérő szondákat építettünk be: ha az általuk mért értékek kisebbek az előre beállított értékeknél, a szivattyú – a megfelelő szelepek automatikus működtetésével – közvetlenül a közcsatorna felé nyomja a vizet.
Magasabb mért értékek esetén a szennyvíz a kezelősorra jut. Itt először koagulációs-flokkulációs vegyszert adagolunk egy keverős reaktorban: ennek eredményeként az olajos és egyéb szennyezések, valamint a lebegőanyag megkötődnek a keletkező csapadék felületén, és az iszapfázisba kerülnek. A reaktorokba – pH-szonda vezérlésével – sav/lúg adagolás is lehetséges, amennyiben szükséges. Az iszap-víz fázisokat ülepítéssel választjuk el egymástól, az iszapot műanyagkamrás szűrőprésen víztelenítjük.
A tisztított víz elvezetésére két lehetőség van:
- ha a vezetőképesség alapján mért sótartalma alacsonyabb az előzetesen beállított értéknél (ez 2500 mg/l-nek felel meg), a víz a tisztítottvíz-tartályon keresztül a közcsatornába folyik;
- ha a vezetőképesség magasabb, a víz a II. kezelési fokozatra, a membránszűrőre kerül.
Technológiai folyamatábra
A membránszűrő (RO – reverz ozmózis berendezés) alkalmazásával csökkenthető az oldott sók koncentrációja az úgynevezett permeátum oldalon, mert a sók a membránról elfolyó koncentrátumban dúsulnak fel. Ezt megfelelő jogosítvánnyal rendelkező cégnek kell átadni további kezelésre, ártalmatlanításra; a permeátum a közcsatornai befogadóba vezethető.